Szépen, előre kigondoltan elejtett egy megjegyzést. Rajtam kívül senki nem értette, holott beszólt. A toll-lóba megáll a kezemben, levegővétel, egyszusszra:
- Hányingerem van, bocsánat, lehet, hogy terhes vagyok. - felállok, elindulok gyorsan - Hol a cigim?
Ajtó kinyit-kilép-becsuk, csak…
Hogy a f'szom állna bele az egészbe..!
Csúnyák vagyunk, ha mérgesek vagyunk, mi? Mit mérgesek, olyan dühösek, haragosak, hogy pusztulj-szemet villantunk és elsöprünk mindenkit az útból! És azok a ráncok már rég bevésődtek, bekúsztak mindenhová! Személyünk részévé vált, a többiek seggébe is…